Eseménynaptár
december





 
Gróf dr. Klebelsberg Kuno (1875-1932)
 
1875-ben született Magyarpécskán, Arad vármegyében. Édesapja tiroli hivatalnok - katonatiszti arisztokrata, a felmenő ági rokonok a XVI. század óta katonák. A grófi címet egyikőjük Buda visszafoglalásakor szerezte. Édesanyja dunántúli középnemesek leszármazottja. Édesapját korán elveszti. Székesfehérvárra költöznek, a ciszterci rend iskolájában tanul. Katolikus hite és erkölcsi elkötelezettsége egész életét meghatározta. Bár érdeklődése építész-művészi, a családi hagyományok katonai pályára kötelezték volna, jogot tanult Budapesten, Berlinben és Münchenben, a Sorbonne-on államtudományokat; történelmet és közgazdaságtant is hallgat. Kolozsvár, Sopron, majd ismételten Szeged országgyűlési képviselője. 1922-31 között a konszolidációs Bethlen-kormány kultuszminisztere. Széles körű műveltsége rendkívüli munkaintenzitással párosult, kiváló munkatársakkal vette körül magát (Tóth Lajos, Magyari Zoltán, Johan Béla, Sholtz Kornél és sokan mások). A maga diktálta óriási munkatempó, az állandó szélsőséges támadások megrendítik egészségét, és alkotóereje teljében 1932 -ben váratlanul, paratífusz fertőzésben meghal. Temetése során - melyen Kossuth búcsúztatása óta nem mozdult meg ennyi ember - a szegedi Fogadalmi templom kriptájában nyer örök nyugodalmat.

Klebelsberg Kuno A vezető és posztgraduális képzés céljából hozza létre Nyugat-Európában a Collegium Hungaricumok egész hálózatát, a "magyar kultúra őrszemeit" (Bécs, Berlin 1924, Róma, Párizs, Zürich 1927) ahol ösztöndíjasaink tanultak, kutattak. Az Országos Ösztöndíj Tanács életre hívásával (1927) a protekciót akarta kizárni és az egészséges szelekciót megvalósítani. Minisztersége alatt 1957-en nyertek el ösztöndíjat Nyugat-Európába, tengerentúlra. Kultúrdiplomáciájának köszönhetően jöttek létre a korábban nem létező francia, angol és amerikai tudományos kapcsolatai. Gyümölcsöző kapcsolatot épített ki a Rockefeller Alapítvánnyal, melynek első hazai elnökévé Szent-Györgyi Albertet tette meg, " veszve van az a nemzet, amely a legfontosabb pozícióba nem tud azok betöltésére legmegfelelőbb embereket állítani" - mondta a szegedi egyetemen 1928. december 16-án Klug Mária kormányzógyűrűs avatásán. A háború előtti és utáni tudósaink, orvosaink számos szegedi és nem szegedi meghatározó egyénisége ezen ösztöndíjasokból került ki, csupán véletlenszerűen megemlítve néhányat, távolról sem a rangsorolás és teljesség igényével ( a rendelkezésemre álló dokumentumok alapján) :Baló József, Bay Zoltán, Bibó István, Hajnal Imre, id. Issekutz Béla, Ivánovics György, ifj. Jancsó Miklós, Keresztúri Dezső, Kosáry Domokos, Környey István, Laki Kálmán, Miskolczy Dezső, Sántha Kálmán, Straub F. Brunó, Szent- Györgyi Albert és még sokan mások.
A kultuszminiszter személy szerint is jól ismerte az egyetemi tanárokat, hisz kétharmad részüket már ő nevezte ki és baráti kapcsolatban volt velük, tudta, hogy min dolgoznak. Minden reményre jogosító fiatalt számon tartott. A szegedi egyetem díszdoktorává történő avatásakor (1926) így szólt a professzori karhoz: "Az állam és a város csak épületeket, klinikákat, laboratóriumokat emelhet. Tudományos szellemet azonban ezekbe a külső keretekbe mi nem lehelhetünk bele. Ezt a tanári kar adja meg."
A nemzetek versenyében csak azok tudnak megmaradni, ahol tervszerű tudománypolitika van. Ő dolgozott ki hazánkban először tudománypolitikai koncepciót és valósított meg kultúrdiplomáciát.Az Akadémia támogatását és politikától való függetlenségét törvénnyel biztosította. A kutatói állások számát megsokszorozta. 1880: 293, 1923: 839, a harmadára csonkított országban 1926/27:1156.
Az elméleti és alkalmazott természettudományok tervszerű fejlesztésére hozza létre az Országos Természettudományi Tanácsot és a kutatók támogatására az Országos Természettudományi Alapot 1926-ban. A Széchenyi István Tudományos Társaság (1927) megalapításával az üzleti világ befolyásos embereit akarta kapcsolatba hozni tudósokkal, tudományos intézetekkel a kutatások fejlesztésének céljából.

Klebelsbergnek a harcot először az egyetemek puszta létéért kellett folytatnia a parlamentben, hisz a kivérzett ország katasztrofális helyzetben volt, amellett az ókonzervatív erők a pazarló miniszter pocsékolásának tartották a vidéki egyetemek építését. 1926. május 11.-én a kultusztárca költségvetésének bejelentésekor ekképpen érvelt: "Nekem kis auditoriumokra van szükségem az orvosképzésnél, hogy az orvostanár minden egyes leendő orvossal foglalkozhassék, ahol annak a leendő orvosnak módjában van a legfontosabb és legsürgetőbb műtéteket elvégeznie, hogy a szükséges manuális ügyességgel mehessen ki az életbe. Itt nem tréfáról, nem teóriáról, nem garasról van szó, hanem emberéletről. Magyar emberek életét rosszul képzett orvosok kezébe ki nem szolgáltathatjuk... Vagy talán azt akarják egyesek, hogy halljanak meg szülőanyák és pusztuljanak el az újonnan született magzatok azért, mert az orvosok és bábák nincsenek kiképezve?" Pécsett díszdoktori avatásakor 1925-ben így szólt: "Én minden kulturális intézményhez a végsőkig ragaszkodom. Ragaszkodom az utolsó óvodához egy pici dunántúli faluban is... A magyar kultúráért folytatott harcban egyetemet veszíteni nem akarok.
Ragaszkodott ahhoz, hogy az egyetemek építése mindenütt a klinikák építésével kezdődjék: "Mióta kultuszminiszter vagyok, az egyetemi beruházásokra megszavazott összegből egyetlen fillér sem került másra, mint kizárólag a klinikák építésére, melyek nemcsak kórházak, hanem ambulanciák is, melyek a világ legdemokratikusabb intézményei, mert ott mindenki, attól a szolgálótól kezdve, aki elvágta az ujját, a súlyos üzemi balesetben megsérültig, megjelenhet, aki díjtalanul gyógykezelésre szorul". (A nemzetgyűlésben 1926. V. 11-i ülésen mondott beszédéből a kultusztárca költségvetésének beterjesztése alkalmából.)
Klebelsberg a klinikák és elméleti intézetek felépítéséhez és felszereléséhez előteremti a szükséges anyagi forrásokat (Népszövetségi kölcsön, Rockefeller Alap), részt vesz a klinikák és elméleti intézetek helyének kijelölésében, elnököl az egyetemi bizottságok ülésén, ellenőrzi az építkezéseket stb.
Szemében az egyetem legfőbb kritériuma a kutatás. Az az egyetem, amelyik nem kutat, nevezheti magát egyetemnek, de valójában nem az. Klebelsberg óta beszélhetünk tudatos kutatáspolitikáról. " Azok a nemzetek, amelyeknél nem folyik eredeti kutatás, amelyek főiskolái is csak arra szorítkoznak, hogy ilyen népek által felkutatott igazságokat tovább terjesszék, nagy nemzetnek nem nevezhetők. Egy nemzet naggyá csak akkor lehet, ha kebelében önálló kutatás folyik."
Klebelsberg amerikai gyorsasággal épít fel három egyetemet, 21 klinikát: a Pozsonyból menekült pécsit (ahogyan ő szerette nevezni: "a magyar Heidelberg"), a Kolozsvárról menekült szegedit ( "a magyar Göttinga") és debrecenit, továbbá három főiskolát: a Testnevelési Főiskolát Budapesten, a Szegedi Tanárképzőt és Sopronban az Erdészeti Főiskolát. A Tihanyi Biológiai Intézet élettani és biológiai kutatások, posztgraduális képzés és Balaton - kutatás végzésére alapítja meg.
A Dunántúl iránt érzett szeretete Pécs felé sugárzott. Döntő része volt az egyetem pécsi elhelyezésében, mivel a pozsonyi Erzsébet Tudományegyetemet a budapesti Pázmány Péter Egyetembe akarták olvasztani. A "magyar Heidelberg"-nek szánta a tuberkolózis elleni harcot, a filozófia, modern nyelvek, irodalom, Dunántúl művészetének ábrázolását. Az egyetem megnyitó ünnepségén, 1923. október 14-én a következőket mondja: "A főiskolai tanítás súlya a kollégium publikumoktól, a nyilvános, nagy előadásoktól mindinkább áttevődik a gyakorlatokba, a szemináriumokba, a laboratóriumokba. Ezeken pedig a tanárnak, a tanársegédnek a hallgatóval személyesen kell foglalkoznia, ami csak a résztvevők kisebb száma mellett lehetséges. A modern egyetemi tanulás nem áll már az előadás puszta meghallgatásából, hanem az ifjúnak bele kell tanulnia a tudomány, kutatás módszereibe."
A debreceni egyetem építkezése a háború miatt félbeszakadt. "A több méteres gaz között alig találtuk meg az egyes tető alatt lévő egyetemi épületeket"- írja. Nagy energiával indította el a munkát 1922-ben. A magyarságot annyira sújtó gyermekhalandóság miatt a gyermekgyógyászati és szülészeti klinika építését vette előre itt is. Az első két klinikát már 1923. szeptember 23.-án felavatták. Avató beszédében így szól: "Hajlékot emeltünk a kutatásnak és gyógyításnak. A kutatásnak, hogy terjessze a világosságot; a gyógyításnak, hogy helyreállítsa az egészséget... Hol kellene ezt leginkább hangoztatni, mint itt az Alföldön... Nemcsak gyógyítani kell itt, hanem terjeszteni a közegészségügyi kultúrát, s ezt kivinni a külváros házaiba és a tanyákhoz..." A debreceni egyetem feladatának szánta a magyar néprajz, folklór művelését is.

Klebelsberg különös szeretettel foglalkozott a szegedi egyetemmel és Szegeddel. A Kolozsvárról ide menekített egyetem ideiglenes elhelyezése, 1921 óta egyre nagyobb nehézségekkel küszködött. A város komoly anyagi áldozatokat hozott, hogy az egyetem új épületeket kapjon, cserébe a miniszter megígérte, hogy ugyanazt a támogatást fogja élvezni, mint Debrecen. 1926. március 22-24. között Szegeden van a klinikák helyének kijelölésére, kíséretében Korb Flóris, a klinikák építésze. " Bízvást mondhatom, hogy beltelki elhelyezésben nincs Európának egyetlen olyan szép, egységes és monumentális egyetemi telepe, mint amilyen éppen a szegedi lesz".
Az egyetem alapkövének letétele 1926. október 5.-én egyben a gyermekklinika alapkövének letétele is nagy esemény a város életében. Itt vannak a társegyetemek, az Akadémiai vezetői, Horthy kormányzó, József főherceg, Glattfelder Gyula, a Temesvárról elűzött csanádi megyés püspök. Az alapító kalapácsütéseket Klebelsberg "Magyar tudás, magyar hatalom" mondat kíséretében tette meg. Avató beszédében így szólt: " De ki képviseli a szebb jövő reménységét? A magyar gyermek. A magyar gyermeket tehát nemcsak tanítani kell, hanem egészségét, életét óvni talán még nagyobb nemzeti kötelesség. Nem puszta véletlen tehát az, hogy a szegedi egyetem hatalmas telepének építését a gyermekklinikával kezdtük, mely nemcsak Szegednek speciális gyermekkórháza lesz, hanem egyúttal a gyermekorvosok képzésének főiskolája".
A szegedi egyetem feladatának szánja az Alföld súlyos problémáinak, így a gyermekhalandóságnak, a kubikos-kérdés, az öntözés, a munkanélküliség orvoslását. " Nem gondolom, hogy a regionalizmus színvonalára való lesüllyedést jelentené, ha az egyetem szemináriumaiban és laboratóriumaiban főképpen olyan kérdésekkel foglalkoznának, melyek összefüggésben vannak az Alföld és Szeged nagy problémáival, és ha a doktori disszertációk és magántanári habilitációs dolgozatok is ebbe a tárgykörbe esnének."
A klinikák építésének előrehaladtával kezdetét veszi főművének, a Templom (Dóm) tér-nek a megvalósítása. Itt nyertek elhelyezést az orvoskari elméleti intézetek, gyógyszerészeti kar, természettudományi laboratóriumok, a Temesvárról elűzött csanádi püspökség és Hittudományi Főiskola. A tér megálmodója Klebelsberg volt. Ihletője a szeged-csanádi püspökség alapítójának, a vértanú Szent Gellért püspök szülőhelyének, Velencének Szent Márk főtere volt. A tér építésze Rerrich Béla. A tér a magyar építészet kimagasló alkotása, Közép-Európa legszebb tere. Az elméleti intézmények alatt húzódó Nemzeti Pantheon kiemelkedő tudósaink és művészeink szobraival szintén a kultuszminiszter ötleteként valósult meg; számos szobor az ő ajándéka. Az itt sétáló diákoktól azt várta, hogy nem fognak elmaradni nemzetünk nagyjaitól. A tér bejáratánál helyezték el a professzori kar ajándékát (1930), Klebelsberg emléktábláját. Bibliai ihletésű feliratát is ők választották: Te saxa loguuntur. Rólad a kövek beszélnek! Klebelsberg jelentősen hozzájárult a háború miatt megszakadt Fogadalmi templom építésének folytatásához és kora egyik leghatalmasabb orgonájának létrehozásához. Az ő ötlete volt Salzburg mintájára a Szabadtéri Játékok beindítása. Az szegedi egyetemen hozza létre az ország első gyermekpszichológiai intézetét (1929). Budapestről történő áttelepítéssel és fejlesztéssel hozza létre a Tanárképző Főiskolát. Az itt épített kollégiumok Európa élvonalába tartoztak, ahol kötelező volt két-három nyugati nyelv tanulása.
Klebelsberg azt akarta, hogy a szegedi egyetemet a világ legelső egyetemeivel említsék egy sorban, amely elképzelése valóra is vált, és ezekben az években alapozódott meg. Hasonlóképpen a szegedi, debreceni és pécsi egyetemek 21 klinikája felszereltség, ellátás és kutatás tekintetében sem maradt el a kor vezető intézményeitől számos világhírű professzort adva a világnak.

A tudományok fejlesztése mellett kultúrpolitikájának másik pillére a népoktatás-népművelés. "Nem népiskola vagy egyetem, hanem népiskola és egyetem" - mondotta Szegeden az egyetem alapkövének letételekor. Minisztersége alatt zajlott az ország legnagyobb és legsikeresebb oktatási reformja az óvodától az egyetemig. Az Alföldön kevesebb, mint három év alatt dán mintára 5000 népiskolát épített, törvénnyel kötelezve erre a birtokosokat. Ez alig kevesebb, mint amennyi az azt megelőző 900 évben épült a történelmi Magyarországon és világviszonylatban is példa nélküli. Az iskolák modern téglaépületek voltak hatalmas ablakokkal, vörösfenyő padlózattal, háromszobás tanítói lakással, kápolnával vagy oltárfülkével, tangazdasággal, az Alföldön mindezidáig ismeretlen téglából épült disznóóllal. A kultusztárca részesedése a költségvetésből a következőképpen alakult: 1896-1900:2,7%, 1824-1925:8,7%, 1928-1929:10,5% és 1931:15% mely nemzetközileg is egyedülálló. Törvénnyel tiltja a gyermekmunkát, 18 éven aluliaknak szesz fogyasztását, 16 éven aluliaknak bizonyos filmek nézését. 500 kisdedóvót építtet tejkonyhával, 1555 népkönyvtár létesül, rendeletekkel írja elő gyermekjátszóterek kialakítását. Sokat foglalkozik az iskola-egészségüggyel, az iskolaorvosi hálózat megszervezésével. Ekkor kezdődnek el a szülői értekezletek, tanulmányi versenyek, indulnak el a pályaválasztási tanácsadók, rádióban a Szülők Iskolája és egészségügyi műsorok stb. Törvény írja elő, hogy minden tehetséges gyermeket a miniszternek jelenteni kell, "mert kevés országban széles e világon, ahol aránylag több lenne a tehetség mint Magyarországon. De még kevesebb ország van, ahol a tehetségek teljes kifejlődésének annyi gátja lenne, mint éppen nálunk", mert "az idegen nemzetek négyzetre emelik kiválóságaikat, mi magyarok gyököt igyekszünk belőlük vonni".

Klebelsberg életművének központi eszménye a gyermek, a gyermek oktatása, testi és lelki egészségének megőrzése. "A magyar anya, aki a világra hozza az újszülöttet, és a magyar tudós, aki kutat és tanít, ugyanazt a célt szolgálja, Magyarország feltámadását." Jogász-történész mivoltát meghazudtolva máig is érvényes, modern megállapításokat tesz a gyermekhalandóságról: "én a nemzetek kultúrfokának megállapításánál fő kritériumként azt keresem, mekkora a nemzetnél a gyermekhalandóság... Mentől műveltebb, civilizáltabb és erkölcsösebb egy nemzet, annál jobb dolga van annál a nemzetnél a gyermeknek. Ez a nemzetek kultúrfokának az én meggyőződésem szerint az első fokmérője". Anglia Viktória királynő korának nagyságát a nagy gyermekáldásnak tulajdonította. De a török pusztítás után is a magyar anyatermékenységnek volt köszönhető - családonként 10-13 gyermek - a nemzet feltámadása. Az egészségügy legsürgetőbb feladata a gyermekhalandóság csökkentése és a gyermekbetegségek elleni harc. Egyetemépítő programjának élére is mindenütt a szülészeti és gyermekklinikák építése került, mert a kultuszminiszter "a gyermek minisztere" is.

Klebelsberg volt az első "sportminiszter", felismerve a sport propagandisztikus szerepét a nemzetek versenyében. Az ő alkotása a Testnevelési Főiskola Budapesten és a Nemzeti Sportuszoda is. Megalapítja a Magyar Olimpiai Bizottságot, melynek első elnöke is ő. Sportpolitikájának köszönhető a magyar sport akkor kezdődő és még máig is tartó, világraszóló sikersorozata az olimpiákon, világversenyeken.
 
Klebi-menü
Hírek Osztályok SZMK
Névadónkról Tanárok Étkezés
Hagyományaink Csengetési rend Letöltések
Alapítvány Klébi diginapló Linkek
Versenyeredmények Erasmus Plus Kapcsolat
Klebi-sport
  kosárlabda   tollaslabda   labdarugás   falmászás   röplabda   görkorcsolya  
Klebi-album
10 éves a ZENEKÖR
További albumok
Ausztriai nyelvi tábor 2017.
Országos Falmászó Diákolimpia 2017.
Élő piktogramok 2017. február 24.
Klébi fesztivál 2016.
Nyelvvizsga workshop
We have a dream csapat
Tudásra szomjazó Klébis nyelvtanárok továbbképzése Bécsben és Oxfordban
Halloween 2015.
Tavaszi Fesztivál 2015.
Farsang 2015.
Szalagavató 2015.
Cipősdoboz akció 2014.
Művészetek a Klébiben 2013/14.
50 éves az iskolánk - fotókiállítás megnyitó
Szalagavató 2013
Nyílt nap 2013.
Megemlékezés Klebelsberg Kunoról
FÖLD NAPJA 2013
Klébi Fesztivál
Logikai vetélkedő 2013.
A Klébi Szicíliában
Irány Bulgária!
Fényképek az iskolánkról